A tégla kicsi, téglalap alakú építőanyag. De ez is sokkal több annál. Ez az építőipar alapvető része, és évezredek óta az. Tehát nézzük meg, mi az a tégla, és hogyan használják.
A tégla egy tömb vagy egy egységnyi gyúrt Agyagos talaj, homok és mész, vagy beton anyag, tűzedzett vagy levegőn szárított, falazó építésben használt. A könnyű téglák (más néven könnyűtömbök) duzzasztott agyag adalékanyagból készülnek.
Ebben a bejegyzésben kitérünk:
Téglák: több, mint építőkockák
A tégla egyfajta építőanyag, amelyet ősidők óta használnak építéshez. Elsősorban agyagból állnak, de készülhetnek más anyagokból vagy kémiailag kikeményített építőelemekből is. A téglák különböző méretűek, de a szabványos méret nagyjából 2.25 x 3.75 x 8 hüvelyk.
A modern tégla
Míg a „tégla” kifejezés elsősorban agyagból álló egységet jelöl, a modern téglák különféle anyagokból készülhetnek, beleértve a cementkötésű és kémiailag kikeményedett blokkokat is. Ezek az újabb anyagok nagyobb szilárdságot és tartósságot kínálnak, de magasabb áron is jöhetnek.
Téglaméretek és -formák
A tégla mérete a régiótól és az építés típusától függően változhat. Spanyolul a téglát „bloque”-nak vagy „ladrillónak” nevezik, míg a portugálban „tijolo”-nak. A török téglákat „tuğla” néven ismerik, franciául „brique”-nek. Más nyelveknek is megvan a saját elnevezése a téglák számára, például katalán, holland, arab, cseh, dán, indonéz, thai, vietnami, maláj, német, norvég, koreai, ukrán, olasz és orosz.
A téglák különböző formájúak is lehetnek, beleértve a téglalapokat, négyzeteket és akár íveket is. Ezeket cementkötésű habarccsal lehet összeilleszteni, amely cement, homok és víz keveréke.
A téglagyártás fejlődése: az egyszerű sártégláktól a modern építőanyagokig
A téglák évezredek óta léteznek, a legkorábbi példák Kr.e. 7000-ből származnak. Ezeket a téglákat Dél-Törökországban fedezték fel, egy ősi településen Jerikó városa közelében. Az első téglákat iszapból készítették és napon szárították, így egyszerű és természetes építőanyaggá váltak, amely könnyen elérhető volt a meleg éghajlaton.
A téglagyártás szabványosítása
Ahogy a téglagyártás egyre népszerűbbé vált, a szabványok kezdtek kialakulni. A téglákat szabványos méretben és formában gyártották, és a gyártási folyamat kifinomultabbá vált. Az ókori Rómában például különféle méretű és formájú téglákat gyártottak, és a falaktól a vízvezetékekig mindent építettek belőle.
A kézművesség szerepe a téglagyártásban
A téglagyártás nemcsak gyártás kérdése volt, hanem mesterségbeli tudás is. A szakképzett téglagyártók esztétikusabb, szabályos formájú és sima felületű téglákat tudtak előállítani. Egyes esetekben a téglákat még festették vagy díszítették, hogy növeljék szépségüket.
Az agyagtól a tégláig: A gyártási folyamat
A téglagyártás folyamata több lépésből áll, kezdve az anyagok előkészítésével. A téglagyártáshoz szükséges anyagok közé tartozik az agyag, az őrölt kő, a rizshéj hamu és a pernye. A téglagyártáshoz használt agyag jellemzően agyagos talaj, amelyet a megadott formátumra alakítanak és égetnek. Adalékok használhatók az agyag fizikai és kémiai tulajdonságainak módosítására, hogy javítsák a teljesítményét. Például vas-oxidot adhatunk az agyaghoz, hogy vörös színt kapjon.
Keverés és formázás
Ha az anyagok rendelkezésre állnak, a következő lépés a keverés és a formázás. Az agyagot vízzel összekeverve képlékeny masszát képeznek, amelyet aztán a kívánt formára formáznak. A fröccsöntési folyamat végezhető kézzel vagy gépekkel. A masszát ezután hagyjuk megszáradni, ami a levegő nedvességtartalmától függően több napig is eltarthat.
Szárítás és Égetés
A formázás után a téglákat napon vagy kemencében hagyjuk megszáradni. A szárítási folyamat azért fontos, hogy a téglák ne repedjenek meg az égetés során. Miután a téglák megszáradtak, magas hőmérsékleten kemencében égetik ki. Az égetési folyamat magában foglalja a téglák kemencében történő elégetését, ami több napig is eltarthat. Az optimális hőmérséklet és az égetési idő a felhasznált agyag típusától és a tégla kívánt tulajdonságaitól függ.
Az adalékanyagok és szerepük
Az adalékanyagok fontos szerepet játszanak a téglagyártásban. A hulladékanyagok, például a rizshéj hamu és a pernye hasznosításával segíthetnek a mezőgazdasági területek megőrzésében. Ezek az anyagok módosíthatják az agyag viselkedését a gyártási folyamat során, javítva a műanyag massza folyását és csökkentve a fizikai és kémiai jellemzők káros hatásait.
A gyártási folyamatok jelentősége
A téglák gyártási folyamatai az idők során fejlődtek, az ókortól kezdve, amikor minden formázást kézzel végeztek, a ma elérhető gyártási műveletek széles skálájáig. A gyártási folyamat kiválasztása számos szemponton alapul, beleértve a szükséges automatizálási szintet, a telephely méretét és a gyártott tégla típusát. A gyártási folyamat fontos szempont a téglagyártásban, mivel ez határozza meg a végtermék fizikai és kémiai tulajdonságait.
Égetett téglák és alkalmazásaik
Az égetett téglák jó teljesítményt nyújtanak mélyépítési és építőipari alkalmazásokban. Széleskörű felhasználási területük van, beleértve az épületek, falak és kapupillérek építését. Az égetett téglák fizikai és kémiai tulajdonságai alkalmassá teszik őket folyadékáramlásos alkalmazásokhoz, például vízelvezető rendszerek építéséhez.
Tégla fel: A tégla sokféle felhasználása
A téglákat évszázadok óta használják építőiparban, és ma is népszerű választás az építők körében. Íme néhány módja a téglák építőipari felhasználásának:
- Falak építése: A téglákat általában falak építésére használják lakó- és kereskedelmi épületekben. Erősek, tartósak és ellenállnak a zord időjárási viszonyoknak.
- Kövezés: A téglákat járdák és járdák kialakítására is használják. Kedvelt választás kültéri terekre, mert csúszásgátlók és ellenállnak a nagy gyalogosforgalomnak.
- Kandallók: A tégla kiváló választás kandallók építéséhez, mert tűzálló és ellenáll a magas hőmérsékletnek.
Anyagok
A téglák elsősorban agyagból állnak, de más anyagokból is készülhetnek, például:
- Beton: A betontéglák cement, homok és víz keverékéből készülnek. Erősek és tartósak, így népszerű választás az építési projektekhez.
- Pernye: A pernye téglák pernye, homok és víz keverékéből készülnek. Könnyűek és környezetbarátak, így népszerű választás a fenntartható építési projektekhez.
- Kő: A kőtéglák természetes kőből készülnek, és gyakran használják dekorációs célokra. Strapabíróak, és minden épületet egyedivé varázsolhatnak.
Típusai
Számos különböző típusú tégla kapható, mindegyiknek megvan a maga egyedi tulajdonsága. Íme néhány a leggyakoribb téglatípusok közül:
- Közönséges tégla: Ezek a legalapvetőbb téglatípusok, és általános építési célokra használják.
- Burkolótégla: Ezeket épületek külsejére használják, és esztétikus kialakításúak.
- Tűzálló tégla: Ezeket úgy tervezték, hogy ellenálljanak a magas hőmérsékletnek, és kandallókhoz és más magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz használják.
- Mérnöki téglák: rendkívül erősek és tartósak, és nagy teherbírású építési projektekhez használják.
Épít
A téglából való építés szakértelmet és pontosságot igényel. Íme néhány lépés a téglával történő építéshez:
- Alapozás: A téglával történő építés első lépése az alapozás. Ez magában foglalja egy árok ásását és a beton öntését, hogy stabil alapot hozzon létre.
- Habarcs keverése: A habarcs a téglák összetartására szolgál. Homok, cement és víz keverékéből készül.
- A téglák lerakása: A téglákat meghatározott minta szerint rakják le, hogy erős és stabil szerkezetet hozzanak létre. Ez alapos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel.
- Utolsó simítások: Ha a téglák a helyükre kerültek, az utolsó lépés az utolsó simítások elvégzése, mint például a hegyezés és a tömítés.
Összeállított egységek
A téglák egyedi egységekből állnak, amelyeket úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen illeszkedjenek egymáshoz. Íme a tégla egységek néhány jellemzője:
- Méret: A téglák többféle méretben kaphatók, de a legelterjedtebb méret a 2 1/4″ x 3 3/4″ x 8″.
- Textúra: A téglák a gyártási folyamattól függően sima vagy durva szerkezetűek lehetnek.
- Szín: A téglák különféle színekben készülhetnek, beleértve a vöröset, a barnát és a szürkét.
- Forma: A tégla a felhasználási céltól függően téglalap vagy négyzet alakú lehet.
Informálisan Jelölje
Míg a „tégla” kifejezés hagyományosan elsősorban agyagból álló egységet jelöl, ma már informálisan más anyagokból vagy más kémiailag kikeményített építőelemekből készült egységek jelölésére is használják. Íme néhány példa:
- Betonblokkok: Ezeket gyakran „betontégláknak” nevezik, bár nem agyagból készülnek.
- Üvegtömbök: Ezeket néha „üvegtégláknak” is nevezik, bár nem hagyományos téglaanyagokból készülnek.
- Habblokkok: Ezeket néha „habtégláknak” is nevezik, bár nem agyagból vagy más hagyományos téglaanyagból készülnek.
A tégla nem túl erős oldala
A tégla évszázadok óta népszerű építőanyag, de vannak bizonyos korlátai, amelyeket figyelembe kell venni. Íme néhány korlátozás, amelyet szem előtt kell tartani, ha téglákat használ az építőiparban:
- A tégla nem olyan erős, mint más anyagok, például a kő vagy az acél, ami korlátozhatja felhasználásukat bizonyos típusú szerkezetekben vagy magas szeizmikus aktivitású területeken.
- A téglafalazat vakolást igényel egy projekt befejezéséhez, ami növelheti az építési költségeket.
- A tégla felszívja a vizet, ami idővel nedvességet és károsodást okoz.
- A téglák nem olyan tartósak, mint a kő, ami azt jelenti, hogy bizonyos környezetben nem tartanak sokáig.
- A megerősítetlen téglafalazat nem alkalmas földrengésveszélyes területekre, és előfordulhat, hogy a megerősített téglafalazat nem olyan biztonságos, mint más anyagok földrengés esetén.
- Bizonyos típusú téglák tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek bizonyos típusú építési vagy mérnöki projektekhez nem alkalmasak.
A gyártás és az összetevők szerepe
A téglák minősége a gyártási folyamattól és a felhasznált összetevőktől függően változhat. Íme néhány figyelembe veendő dolog:
- Az égetett téglák rendkívül tartósak és erősségükről ismertek, így népszerű választás az építészetben és az építőiparban.
- Az égetetlen vagy napon szárított téglák hasznosak a világ bizonyos részein, ahol kevés a tűzifa, de nem olyan erősek vagy tartósak, mint az égetett téglák.
- A pernyetégla egy újabb típusú tégla, amelyet pernye felhasználásával állítanak elő, amely a széntüzelésű erőművek mellékterméke. Ezeknek a tégláknak van néhány előnye a hagyományos téglákkal szemben, beleértve a jobb méret egyenletességét és a simább felületet.
- A téglagyártáshoz felhasznált anyagok nagy szerepet játszhatnak azok szilárdságában és tartósságában. Például előfordulhat, hogy a durva homokkal készült tégla nem olyan erős, mint a finomabb homokkal készült tégla.
A téglák befejezésének és szárazon tartásának fontossága
A téglaszerkezetek minőségének és tartósságának javítása érdekében fontos figyelembe venni a befejezési folyamatot és a téglák szárazon tartását. Íme néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani:
- A téglafalazat vakolást igényel egy projekt befejezéséhez, ami növelheti az építési költségeket.
- A téglákat használat előtt megfelelően elő kell készíteni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy jó minőségűek és alkalmasak a tervezett célra.
- A téglákat szárazon kell tartani, hogy elkerüljük a nedvességet és az idő múlásával járó károsodást. Ez nedvességálló réteg alkalmazásával érhető el, vagy a szerkezet körüli talaj megfelelő osztályozásával, hogy a víz ne gyűljön össze az alap körül.
A téglák osztálya és felhasználásuk az építészetben
A téglákat gyártási eljárásuk és szilárdságuk alapján osztályozzák. Íme néhány dolog, amit tudnia kell a különböző téglaosztályokról:
- Az A osztályú téglák a legerősebbek és legtartósabbak, alkalmasak teherhordó szerkezetekben való használatra.
- A B osztályú téglák hasonlóak az A osztályú téglákhoz, de valamivel kevésbé erősek.
- A C osztályú téglák öntött téglák, amelyek nem olyan erősek, mint az A vagy B osztályú téglák, de még mindig hasznosak bizonyos típusú építési projektekben.
- A téglák építészeti felhasználása hosszú múltra tekint vissza, és továbbra is népszerű választás esztétikai vonzerejük és tartósságuk miatt. San Franciscóban például az 1906-os földrengés után sok épületet megerősített téglafalazattal építettek, hogy javítsák szeizmikus biztonságukat.
Következtetés
Szóval ilyen a tégla. A tégla falak készítésére használt építőanyag, és évezredek óta léteznek.
Ezek nélkül nem lehet házat építeni, ezért jó tudni a tényeket. Tehát ne féljen kérdéseket feltenni, és ne felejtse el hamarosan újra elolvasni ezt a cikket!
Joost Nusselder vagyok, a Tools Doctor alapítója, tartalommarketinges és apa. Szeretek új felszereléseket kipróbálni, és csapatommal 2016 óta készítek mélyreható blogcikkeket, hogy eszközökkel és alkotási tippekkel segítsem a hűséges olvasókat.
