A pigmentek olyan színezőanyagok, amelyek vízben nem oldódnak, de bizonyos szerves oldószerekben oldódnak. Általában finomra őrölt részecskék, amelyeket a kötőanyag hogy festék vagy tinta. Vannak természetes pigmentek és szintetikus pigmentek.
Ebben a cikkben mindent elmondok róluk. Szóval, kezdjük! Kész vagy? én is készen állok! Merüljünk el!
Ebben a bejegyzésben kitérünk:
- A pigmentek erejének felszabadítása a festékekben és bevonatokban
- A pigmentek evolúciója a festékben: színes történelem
- A biológiai pigmentek lenyűgöző világa a festékben
- A pigmentek kémiájának felfedezése a festékben
- Pigmentek kötése: a kulcs a tartós festmények készítéséhez
- Beszéljünk a festékpigmentek átlátszóságáról és átlátszatlanságáról
- Következtetés
A pigmentek erejének felszabadítása a festékekben és bevonatokban
A pigmentek azok a színezékek, amelyek a festékek és bevonatok egyedi árnyalatát adják. Általában oldhatatlan részecskék, amelyeket finomra őrölnek és a festék- vagy bevonókészítményhez adnak, hogy színt, ömlesztettséget vagy kívánt fizikai és kémiai tulajdonságokat kölcsönözzenek a nedves vagy száraz filmnek. A pigmentek lehetnek természetesek vagy szintetikusak, és sokféle színben kaphatók, a földes barnától és zöldtől az élénk vörös, kék és sárga színig.
A pigmentek szerepe a színezésben
A pigmentek a fény visszaverésével vagy áteresztésével működnek, hogy létrehozzák a színérzékelést. Amikor a fény egy pigmentet ér, egy része elnyelődik, míg a többi visszaverődik vagy áthalad. A szín, amit látunk, a pigment által visszavert vagy áteresztett fény hullámhosszának eredménye. Ez az oka annak, hogy a pigmenteket gyakran úgy írják le, mint amelyek színtulajdonságokkal rendelkeznek.
A megfelelő pigmentek kiválasztásának fontossága
A festékek és bevonatok kívánt szín- és teljesítménytulajdonságainak eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő pigmentek kiválasztása. A pigmentek kiválasztásakor figyelembe kell venni néhány szempontot:
- A használt festék vagy bevonat típusa
- A kívánt szín és kivitel
- A szükséges fizikai és kémiai tulajdonságok
- A bevont anyagok
- A környezeti feltételek, amelyeknek a bevonat ki lesz téve
A pigmentek evolúciója a festékben: színes történelem
• Az emberek több mint 40,000 XNUMX éve használnak pigmenteket, amint azt az őskori barlangfestmények bizonyítják.
- Az eredeti pigmentek természetes forrásokból származtak, például ásványokból, agyagokból és állati eredetű színezékekből.
- Ezeket a pigmenteket primitív berendezéssel finom porrá őrölték, és kötőanyaggal összekeverve festéket hoztak létre.
- A legkorábbi ismert pigmentek a vörös és sárga okker, az égetett sienna és umbra, valamint a fehér kréta voltak.
Ókori egyiptomi és indiai pigmentek
• Az ókori egyiptomiak kedvelték a kék pigmenteket, például a lapis lazulit és a réz-szilikátot.
- Az indiai művészek növényekből és rovarokból származó szerves festékeket használtak élénk színek létrehozására.
- Az ólom alapú pigmenteket, például az ólomfehéret és az ólom-ónsárgát is használták az ókorban.
A szintetikus pigmentek fejlődése
• A 18. és 19. században a vegyészek új módszereket fedeztek fel a szintetikus pigmentek, például a ftálókék és a vízmentes vas-oxid létrehozására.
- Ezeket a pigmenteket könnyebb volt előállítani, és szélesebb színválasztékban érkeztek, mint természetes társaik.
- A szintetikus pigmentek használata lehetővé tette új művészi stílusok kifejlesztését, mint például a Vermeer által használt világító színek.
A biológiai pigmentek lenyűgöző világa a festékben
A biológiai pigmentek élő szervezetek által termelt anyagok, amelyek színe szelektív színelnyelés eredménye. Ezek a pigmentek megtalálhatók a természetben, és előállíthatják a növények, állatok, sőt az emberek is. Ezeket biológiai pigmenteknek nevezik, mert élő szervezetek állítják elő őket.
Biológiai pigmentek előállítása
A biológiai pigmenteket élő szervezetek állítják elő, és számos anyagban megtalálhatók, beleértve a növényeket, állatokat és még a fát is. Ezeket a test állítja elő, és kulcsfontosságú elemei a természet működésének. A biológiai pigmentek termelése összefügg a szervezet által a szín eléréséhez szükséges fehérjével.
A pigmentek kémiájának felfedezése a festékben
A pigmentek azok a színes anyagok, amelyek a festék árnyalatát adják. A pigmentek kémiai összetétele határozza meg színüket, tartósságukat és alkalmazásukat. A pigmentek lehetnek szerves vagy szervetlenek, és mindegyik típusnak egyedi tulajdonságai vannak, amelyek befolyásolják a festékben való felhasználásukat. Íme néhány gyakori pigment és kémiai összetételük:
- Szervetlen pigmentek: Ezek a pigmentek általában világosabbak és tartósabbak, mint a szerves pigmentek. Tartalmazzák:
– Titánfehér: Ez a pigment titán-dioxidból készül, és gyakran használják festékekben, kozmetikumokban és egyéb termékekben.
– Kadmiumsárga: Ez a pigment kadmium-szulfidból készül, és élénk, meleg színéről ismert.
– Ultramarin kék: Ez a pigment nátrium-alumínium-szulfoszilikátból készül, és eredetileg a lapis lazuli féldrágakő felőrlésével készült.
– Égetett sienna: Ez a pigment nyers siennából készül, amelyet felmelegítettek, hogy sötétebb, vörösesbarna színt hozzanak létre.
– Vermilion: Ez a pigment higany-szulfidból készül, és ősidők óta használják élénkvörös színe miatt.
- Szerves pigmentek: Ezek a pigmentek szénalapú molekulákból készülnek, és általában kevésbé tartósak, mint a szervetlen pigmentek. Tartalmazzák:
– Ftalozöld: Ez a pigment réz-ftalocianinból készül, és élénk, kékeszöld színéről ismert.
– Hansa sárga: Ez a pigment azovegyületekből készül, és általában kozmetikumokban és egyéb termékekben használják.
– Ftálókék: Ez a pigment réz-ftalocianinból készül, és élénk kék színéről ismert.
– Rose madder: Ezt a pigmentet a madder növény gyökereiből állítják elő, és a művészek évszázadok óta használják.
– Kínai fehér: Ez a pigment cink-oxidból készül, és általában akvarellfestékekben használják.
Hogyan használják a pigmenteket a festékben
A pigmentek kémiai összetétele határozza meg a festékben való felhasználásukat. Íme néhány módszer a pigmentek festékben való felhasználására:
- Elnyelnek bizonyos hullámhosszú fényt: A pigmentek elnyelik a fény bizonyos hullámhosszait, és visszavernek másokat, ami létrehozza azt a színt, amelyet látunk.
- Szerkezeti szín létrehozása: Egyes pigmentek, például az ultramarinkék, a fényt meghatározott módon visszaverve strukturális színt hoznak létre.
- Különbözik a száradási idő: Egyes pigmentek, például a titánfehér, gyorsan száradnak, míg mások, például az égetett sienna, hosszabb ideig száradnak.
- Megoldás: Egyes pigmentek, például a ftálókék, vízben oldódnak, és felhasználhatók akvarellfestékekben.
- Színválaszték létrehozása: A pigmentek összekeverhetők, és a felhasznált anyagoktól és a jelenlévő vegyületektől függően különböző színek állíthatók elő.
- Más termékek színezése: A pigmenteket számos termékben használják, beleértve a kozmetikumokat, a textileket és a műanyagokat.
Pigmentek kötése: a kulcs a tartós festmények készítéséhez
A kötőanyagok azok az anyagok, amelyek összetartják a pigmenteket a festékben. Ők felelősek a pigmentek használhatóvá tételéért, valamint a festék kívánt textúrájának és felületének kialakításáért. A kötőanyagok főként nehéz, sima anyagokból készülnek, amelyek csökkenthetik a festék tónusát, és széles színválasztékot biztosítanak.
A kötőanyagok fajtái
A művészek többféle kötőanyagot használnak festményeiken. A legnépszerűbbek közül néhány:
- Olaj: Ez egy lassan száradó kötőanyag, amely gazdag, mély tónusok létrehozására alkalmas festményeken. Manapság kedvelt választás a festők körében, mert hosszú munkaidőt tesz lehetővé és többféle technikával kivitelezhető.
- Tojás: Ez egy gyorsan száradó kötőanyag, amely alkalmas sima, egyenletes tónusok létrehozására a festményeken. A korábbi időkben népszerű választás volt a festők körében, és egyes művészek ma is használják.
- Tempera: Ez egy gyorsan száradó kötőanyag, amely alkalmas kisméretű, részletgazdag festmények készítésére. Kedvelt választás azon művészek körében, akik nagy részletgazdagságú festményeket szeretnének készíteni.
Pigmentek csiszolása kötőanyagokkal
A festék létrehozásához a pigmenteket kötőanyagokkal megőrlik, hogy sima, egyenletes textúrát hozzanak létre. Az őrlési folyamat befolyásolhatja a festék színét és állagát, ezért fontos a pigmentek helyes őrlése. Néhány tipp a pigmentek kötőanyagokkal való csiszolásához:
- Természetes pigmentek használata: A természetes pigmenteket könnyebb őrölni, és egységesebb textúrát hoznak létre, mint a szintetikus pigmenteket.
- Fehér pigment használata: Ha fehér pigmentet adunk az őrölt pigmentekhez, akkor használhatóbb festéket hozhatunk létre.
- Kötőanyagok kombinálása: A különböző típusú kötőanyagok kombinálásával egy adott művészi technikához megfelelő festéket lehet létrehozni.
A kötőanyagok korlátai
Noha a kötőanyagok a festék alapvető alkotóelemei, bizonyos korlátozásokkal rendelkeznek. Néhány ilyen korlátozás a következőket tartalmazza:
- Ólom: Egyes kötőanyagok ólmot tartalmaznak, ami káros lehet a velük dolgozó művészekre. Fontos, hogy ólmot nem tartalmazó kötőanyagokat használjunk.
- Száradási idő: A festék száradási idejét a felhasznált kötőanyag befolyásolhatja. Egyes kötőanyagok gyorsabban száradnak, mint mások, ami megnehezítheti a festékkel való munkát.
- Lakások: Egyes pigmentekre hatással van a felhasznált kötőanyag, ami felgyorsíthatja vagy lelassíthatja a festék száradási idejét.
A megfelelő kötőanyag javaslata a pigmenthez
A pigment megfelelő kötőanyagának kiválasztása szükséges a kívánt művészi technikához megfelelő festék létrehozásához. Néhány tipp a pigment megfelelő kötőanyagának javasolásához:
- A pigment tulajdonságainak megértése: A pigment tulajdonságainak ismerete segíthet meghatározni, hogy melyik kötőanyag működik vele a legjobban.
- Különféle kötőanyagok tesztelése: Különböző kötőanyagok tesztelése a pigmenttel segíthet meghatározni, melyik hozza létre a kívánt textúrát és felületet.
- Információk keresése közvetlen forrásból: A közvetlen forrásból, például a pigmentgyártótól vagy a pigmentre szakosodott stúdiótól való információkeresés értékes információkkal szolgálhat arról, hogy melyik kötőanyagot érdemes használni.
Beszéljünk a festékpigmentek átlátszóságáról és átlátszatlanságáról
Amikor a festékben lévő átlátszó pigmentekről beszélünk, azokra gondolunk, amelyek átengedik rajtuk a fényt. Íme néhány dolog, amit tudnia kell az átlátszó pigmentekről:
- Átlátszó pigmenteket gyakran használnak mázak készítésére, amelyek vékony festékrétegek, amelyek lehetővé teszik az alatta lévő szín átlátszóságát.
- Mivel az átlátszó pigmentek átengedik a fényt, fényhatást kelthetnek a festményeken.
- Az átlátszó pigmentek általában kevésbé intenzívek, mint az átlátszatlan pigmentek, ami azt jelenti, hogy önmagukban nehezebb lehet őket látni.
- Néhány gyakori átlátszó pigment a ftálókék, az alizarin bíbor és a quinakridone magenta.
Átlátszatlanság: Ha a fény blokkolva van
Másrészt az átlátszatlan pigmentek blokkolják a fény átjutását rajtuk. Íme néhány dolog, amit tudnia kell az átlátszatlan pigmentekről:
- Az átlátszatlan pigmenteket gyakran használják a hibák elfedésére vagy szilárd színterületek létrehozására.
- Mivel az átlátszatlan pigmentek blokkolják a fényt, szilárdabb, mattabb hatást keltenek a festményeken.
- Az átlátszatlan pigmentek általában intenzívebbek, mint az átlátszó pigmentek, ami azt jelenti, hogy könnyebben láthatóak önmagukban.
- Néhány gyakori átlátszatlan pigment a titánfehér, a kadmiumvörös és az ultramarinkék.
Átlátszó: Egy kicsit mindkettőből
A pigmentek harmadik kategóriáját is figyelembe kell venni: az áttetsző pigmenteket. Az áttetsző pigmentek valahol az átlátszó és az átlátszatlan között helyezkednek el, átengedik a fényt, de nem az összeset. Néhány elterjedt áttetsző pigment a nyers sienna, az égetett sienna és a nyers umbra.
Következtetés
Tehát ezek a pigmentek, és hogyan befolyásolják a festék színét. Ezek olyan anyagok, amelyeket egy anyaghoz adnak, hogy megváltoztassák annak színét, állagát vagy egyéb tulajdonságait. A pigmenteket festékekben, bevonatokban és egyéb anyagokban használják. A falaktól a ruhákon át az autókig mindent kiszíneznek velük. Tehát ne felejtse el használni őket, és élvezze a színes életet!
Joost Nusselder vagyok, a Tools Doctor alapítója, tartalommarketinges és apa. Szeretek új felszereléseket kipróbálni, és csapatommal 2016 óta készítek mélyreható blogcikkeket, hogy eszközökkel és alkotási tippekkel segítsem a hűséges olvasókat.
